A megbízhatóság szempontjából

Szerző: A Könyvtári Figyelő Szerkesztősége - David: Credibility on the internet: shifting from authority to reliability Journal of Documentation, Vajon mi teszi hitelessé az információszerzést az interneten? A szerző a feltett kérdésre elméleti igénnyel fogalmazza meg a választ az internetes információkeresés elmúlt években történt változásának vizsgálata alapján, de nem mulasztja el a gyakorlati következmények, például a könyvtári munka változásainak említését sem.

Ilyen például a Wikipedia és a csoportos szerkesztés módszere, mely legalább annyira mértékadó, mint az enciklopédiák készítésének tradicionális módja. Mások úgy vélik, hogy a blogolás megközelítően annyira autentikus, mint a tradicionális hírfolyamok.

Taroltak a japánok, de még magyar autó is van a leginkább megbízható autók listáján

Felhasználói oldalról nézve nem arról van szó, hogy nem lehet megállapítani egy információ hitelességét, hanem inkább arról, hogy választani kell a sok információforrás közül, melyek önmagukat mind hitelesnek állítják be. Sokak véleménye szerint tehát nem az autentikusság, hanem a választás válságáról van szó. A könyvtárak az internetes információszerzés első időszakában azt tartották magukról, hogy csak a náluk lévő források autentikusak, míg az internet tele van megbízhatatlan információval.

The Dellner DAC

Volt olyan nézet is, hogy a világháló ugyan kimeríthetetlen tárháza az információknak, de a valóban használható információkért fizetni kell. Később úgy gondolták, hogy a könyvtáraknak kiemelt szerepük van az információs források között, mert a könyvtáros az információfogyasztásban járatos szakemberként tudja, hogy melyek a megbízható források.

Tartalomjegyzék

Ez a szemlélet már átvezet a megbízható internet világába, ahol a felhasználó az általa hitelesnek vélt forrásból választja ki az információt. Ilyen körülmények között a könyvtáros már nem tekintélyelvű, hanem mértékadó, hiteles információs szakember, aki segít az olvasónak az autentikus információ kiválasztásában. Ez a szemléleti változás nemcsak a könyvtárakra és a könyvtárosokra jellemző, hanem a szolgáltatások sok más területére is.

• Az angol Auto Express magazin idén is elkészítette monstre vevőelégedettségi felmérését, mutatjuk a több ezer válaszból összeállított megbízhatósági listát.
• Gyakorlatok a látás javítására fórum
• Hiteles és megbízható adatok a nemzeti adatvagyon szolgálatában - Pénzügyi Szemle folyóirat
• Erőgyakorlatok és látás
• Szemész vezetői engedély
• Ветра-то нет, а что же тогда морщит воду.
• Элвин встал на колени у края воды и всмотрелся в холодную, темную глубину.
• Что же до Диаспара.

Ilyen például a biztosítás, ahol a biztosítási a megbízhatóság szempontjából korábban tekintélyelvű szakembernek számított, manapság azonban egyre inkább a különböző információs forrásokban járatos hiteles szakemberré kell, hogy váljon. Ugyanez a helyzet akkor is, ha külön szakember közbeiktatása nélkül, mondjuk azt akarjuk megtudni, hogy milyen lesz az időjárás.

Az internet elterjedése előtt a TV és az újságok voltak a legfontosabb hírforrások, most viszont töménytelen forrás áll az érdeklődő rendelkezésére, és az információ fogyasztója dönti el, hogy melyiket tartja a leginkább hitelesnek, és ennek alapján melyiket választja a tájékozódásához. Így juthatunk el a megbízhatóság fogalmáig, mely tulajdonképpen azt jelenti, hogy valami vagy valaki minőségét tekintve tartósan és következetesen biztos alapokon áll.

• Ванамонд был первым из этих разумов; где-то в Галактике должны существовать и .
• Szürkehályog műtét videó
• Top 20 - ezek most a legmegbízhatóbbnak tartott autók - Autónavigáborsodjobs.hu
• 13 éves vagyok, csökkent a látás
• Rossz látás abból, ami felmerül
• В последние годы, по мере того как его отклонение от существующих в городе стандартов становилось все более и более очевидным, он частенько ощущал холодок со стороны названых родителей.
• Когда он впервые входил в помещение, зеркала всегда были пусты, но стоило пройтись перед ними, как они заполнялись действием.
• В этом непривычном ощущении не было, впрочем, ничего неприятного -- скорее даже наоборот.

A tudomány területén a fogalom a tág értelemben vett adatok következetességét jelenti. Az a kérdés, hogy ugyanaz-e az eredmény, ha egy tényről vagy jelenségről ugyanazt kérdezzük, illetve ugyanarra alkalmazzuk őket? Míg az előző megközelítésben egy információforrásról elhittük vagy nemhogy hiteles, addig a megbízhatóságot szem előtt tartva több forrás megállapításait hasonlítjuk össze, hogy megtaláljuk az azonosságokat.

Ilyen például a Wikipedia és a csoportos szerkesztés módszere, mely legalább annyira mértékadó, mint az enciklopédiák készítésének tradicionális módja. Mások úgy vélik, hogy a blogolás megközelítően annyira autentikus, mint a tradicionális hírfolyamok. Felhasználói oldalról nézve nem arról van szó, hogy nem lehet megállapítani egy információ hitelességét, hanem inkább arról, hogy választani kell a sok információforrás közül, melyek önmagukat mind hitelesnek állítják be. Sokak véleménye szerint tehát nem az autentikusság, hanem a választás válságáról van szó. Az oktatási célú tudásbázisok, digitális gyűjtemények esetében is kulcskérdés.

A megbízhatóság a hitelesség formájaként megfogható például az újságírásban, ahol a riporter ideális esetben több forrásból szerzi be információját és összehasonlítja azokat. A megbízhatóságot előtérbe helyező szemlélet időnként a közvélekedés szerint nem mérvadónak tekintett információs forrásokat megbízhatóbbnak tartja.

Ilyen volt például a Katrina a megbízhatóság szempontjából esete ben az USA-ban, amikor sokan a chat-szobákban beszerezhető információkat hitelesebbnek tartották a hivatalos szervek sokszor egymásnak ellentmondó közléseinél.

A helyi weboldalak, mint pl. Így a chatelők közül néhányan mértékadó hírforrássá váltak. A a megbízhatóság szempontjából szemlélet tehát sok esetben összefonódik, de a megbízhatóság talán azért fontosabb, mert segítségével mértékadóvá válhatnak bizonyos információs csatornák, de hiányában meg is szűnhet a hitelességük.

Hiteles és megbízható adatok a nemzeti adatvagyon szolgálatában

A megbízhatóság hiányának tolerálható mértéke azonban nem ugyanaz a különböző szakterületeken. Ha azonban egy tudós megállapításainak csak a fele igaz, már nem tartják megbízhatónak, ezért mértékadónak sem.

Ezzel együtt a mértékadóság térnyerésére is találunk példát: ha például bizonyos információ esetében csak egy forrás igazán mértékadó, akkor azt megbízhatónak is tekinthetjük. A könyvtári világban a mértékadóságra helyezték a hangsúlyt, amikor sok intézmény összefogásával a Library of Congress-ben létrehozták a szerzők fájlját, melyből a nevek helyes kiejtésétől az álnevekig minden hasznos információt meg lehet tudni a könyvek alkotóiról.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy témában a megbízhatósága alapján mértékadóvá szédülés fájdalom látás, akkor könnyebben nyeri el a mértékadóság státuszát más területeken is.

Az elemzés bemutatja, hogy a nemzeti adatvagyon vonatkozásában miért bír kiemelt jelentőséggel a hiteles és megbízható adatok rendelkezésre állása. Ennek alátámasztásául ismerteti az adatvagyon felhasználásának különböző szintjeit, a mesterséges intelligencia alkalmazásának közszférabeli szerepét, valamint a közadatok hitelességének, illetve megbízhatóságának jelentőségét, kockázatait és kihívásait mind adatvédelmi, mind közpénzügyi szempontból. A bemeneti adatok pontatlansága, megbízhatatlansága ugyanis a megfelelő algoritmus alkalmazása esetén is predesztinálja a hibás eredménytermékek következtetés, döntés létrehozását, amely akár közvetlen anyagi kárt is okozhat, mind az állampolgárok, mind az állam számára.

Mindezek összegezése alapján elmondható, hogy a mértékadóság és a megbízhatóság az információ hitelességének elképzelt két ellentétes oldalán található. A mértékadóság esetében a felhasználók előzetes megegyezése érvényesül az információ hitelességéről, ami már nem kérdéses a felhasználás idején. A megbízhatóság esetében viszont a hitelességről folyó beszélgetés nyitott, folyamatos.

Áttekintés[ szerkesztés ] A szócikkeket másodlagos, megbízható, publikált források alapján kell megírni, amelyek tényszerűek és hitelesek. Ez azt jelenti, hogy a Wikipédia a megbízható szerzők véleményét közli, és nem a Wikipédia-szerkesztők véleményét, akik saját maguk olvasnak el és értelmeznek elsődleges, a cikk tárgyától nem független forrásokat. A következőkben ismertetett példák csak néhány lehetséges típusát mutatják be a megbízható forrásoknak, és a megbízhatósági problémáknak; nem törekszünk a teljességre. A forrásolás megfelelősége mindig a tartalomtól függ; a józan ész és a szerkesztői megítélés nélkülözhetetlen része az eljárásnak.

A felhasználók információkat találnak és hozzá megkeresik azokat az embereket is, akik a hitelességről döntést képesek hozni. Mivel a digitális hálózatok hatalmas mennyiségű információt biztosítanak és a megbízhatóságukat megítélő embereket is közel hozzák a felhasználóhoz, ezért a különböző hálózati eszközök létrehozóinak és az információs szolgáltatásoknak is rendkívül nyitottaknak kell lenniük.