Távollátás fiatalságban

Tweet Rövidlátás vagy myopia a fiatalok tipikus zavara, akik hajlamosak arra, hogy csak saját szűk környezetüket lássák asztali látásvizsgálat. Nincs meg a kellő látótér, a nagy igényekhez szűk látókör társul, nem látjuk a fától az erdőt, nagy fába vágjuk a fejszénket, erős szubjektivitás, mindent a saját szemüvegünkön keresztül látunk, nem látunk tovább az orrunknál.

Egocentrizmus, hiányzó önismeret, emiatt egyre közelebb kerül az éles látás fókuszpontja, távollátás fiatalságban attól, hogy olyannak lássuk a világot, amilyen, homályos világkép.

A távoli dolgok éles kontúrjai elmosódnak, a valóság csalóka félreismerése, minden túl közel kerül hozzánk, közelünkbe rángatjuk a dolgokat, mert félünk, hogy különben elszalasztunk valamit, a becsvágyó ember tipikusan szemüveges. A gondolkodás túlhangsúlyozása, az érzések elhanyagolása, a test úgy korrigál, hogy távollátás fiatalságban a látást, gondolkodás, megismerést.

Félelem az élettől, elfojtott félelmek, dührohamok, inkább könyvek mögé bújunk, mintsem helytálljunk az életben, tipikus értelmiségi tünet, szemlencsékkel védjük magunkat a világtól, egy üveglapot, azaz védőpajzsot helyezünk önmagunk és a veszélyes világ közé.

Amit tenni kell! Rövidlátás esetén koncentráljunk a legközelebb található dolgokra, a távoli kiszorul látókörünkből, ahelyett hogy idealisztikus elméleteket gyártanánk a világ megmentéséhez, oldjuk meg saját életkörnyezetünk nyomasztó problémáit.

Tekintsük saját látókörünket feladatnak, tanuljunk meg mértéket tartani, legyünk a világ saját világunk közepe, és tanuljunk meg innen, a középpontból kifelé tekinteni, a történéseket felismerni és megérteni. Alakítsuk a világot olyanná, amilyennek látni szeretnénk, használjuk ki a fiatalság fürge idealizmusát, ami a konkrét, kézenfekvő feladatoknál nagyon is beválik.

Kérdezzük meg magunktól, mi is az, amit nem szeretnénk meglátni, töröljük ki a csipát a szemünkből. Ítéljük meg szelídebben és elnézőbben távoli környezetünket, használjuk fel a kontúrok elmosódottságát, vizsgáljuk kritikus szemmel saját stréberségünket.

Az ellenpólus tanuljunk meg távolabb látni az orrunk hegyénél, ne vonatkoztassunk mindent magunkra, egészséges távolból szemléljük a dolgokat.

Rövidlátás esetén tartsunk megfelelő távolságot magunktól és a világtól, lássuk magunkat őszintén és reálisan a világban. Témáinkat és problémáinkat engedjük közel magunkhoz, fogadjuk el a közelséget, a belátás és éleslátás gyakorlása önismerethez vezet.

Legyünk szelídek a külvilág megítélésében, kapjon teret életünkben az érzelmi oldal is.