Az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása.

Az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás Reprezentációk, sémák, képességek Reprezentációk Az előző fejezetben a tanulást fejlődésként definiáltuk. A tudás - érveltünk dystrophia látáskezelése valamiképpen elősegíti a környezethez való hatékonyabb alkalmazkodást.

De miképpen? Mi köze van a tudásnak az alkalmazkodáshoz? Bruner e kérdésre válaszolva mindenekelőtt a külvilág belső reprezentációjának fontosságát emeli ki. A fejlődés alacsony szintjén - akár evolúciósan, akár az egyedfejlődés szintjén értelmezzük a fogalmat - ugyanaz az egyed egyén azonos ingerre azonos választ ad. Ha a kisgyerek meglátja kedvenc játékát, tudjuk, hogy kinyújtja érte a kezét. Az időészlelés fejlődése A nagyobb gyerek lehet, hogy nem teszi ezt, mert pl.

Annak a játéknak az eszközeit esetleg nem látja éppen akkor, de a fejében "reprezentálva vannak", ezért így is képesek elvonni a figyelmét.

Máskor lehet, hogy ugyanaz a gyerek keresni kezdi kedvenc játékszerét. Nem látja, de elmebeli reprezentációi alapján tudja, hogy létezik. Másrészt azonban arra is szükség van, hogy mozgósítsuk már meglévő, és az adott helyzet szempontjából releváns tudásunkat pl.

A tapasztaltabb embert az különbözteti meg a kevésbé tapasztalttól pl. A tanítás célja jórészt az, hogy a külvilág ilyen reprezentációinak kialakulását elősegítse, azaz hogy a tanuló a látásromlás torz fejlődésre utal fokozott mértékben ingerfüggetlenné autonómmá tegye, miközben tudjuk, hogy teljesen ingerfüggetlen viselkedésről beszélni az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása lenne.

Analóg és fogalmi propozicionális reprezentációk Az analóg reprezentációk képek, hangok, analóg modellek stb.

A fogalmi reprezentációk éppen ellenkező módon viselkednek: diszkrét szimbólumokból épülnek fel, amelyek meghatározott szintaktikai szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz, továbbá többé-kevésbé elvontak. Ugyanennek képszerű mentális megjelenítése analóg reprezentációnak tekinthető. A fogalmi reprezentáció nem nyelvi jellegű a szó szoros értelmében. Amikor beszélünk, nyelvi formát ölt, és jórészt a gondolkodás is szorosan kötődik a nyelvi formához. Tudásunk mégsem egyszerűen nyelvi, hiszen egy új nyelv megtanulásakor nem kell újra megtanulnunk mindazt a tudást, amit az új nyelven ki akarunk fejezni.

A kutyáról szóló tudásunk ugyanaz marad akkor is, ha történetesen litván nyelven beszélünk az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása. Az analóg reprezentációkat szokás képzeteknek is nevezni. Mivel az analóg reprezentáció erősen kötődik valamely észlelési modalitáshoz valamely érzékszerv speciális kódrendszeréhezezért beszélhetünk képi, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, kinesztéziás képzetekről.

Nem szokás a képzetek közé sorolni, de fontos analóg reprezentáció a cselekvés, amely Bruner elméletében illeszkedik a reprezentáció különféle típusainak sorába.

Bruner reprezentációs elmélete Bruner a mentális reprezentáció három alapformáját különbözteti meg. Cselekvéses enaktív reprezentáció. A külvilág tárgyait azokkal a mozgásokkal képezzük le, amelyek hozzájuk kapcsolódnak.

Képi ikonikus reprezentáció. Megfelel a képzeteknek elsősorban nyilván a vizuális modalitásban. Szimbolikus reprezentáció.

Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás | Pedagógiai Folyóiratok

Megfelel a fogalmi propozicionális reprezentációnak. Bruner az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása kiemelkedő pedagógiai jelentőségét az adja, hogy nála ez nem egyszerűen a reprezentáció három formája, hanem három - a gyermek fejlődése során - egymásra épülő szint. A gyermek először cselekvései révén ismeri meg a tárgyakat a tárgy az, amit kezdeni lehet veleés egy következő szinten alakul ki egy képi modell benne a tárgyról, amelyet akkor is fel tud idézni, amikor a tárgy nincs jelen.

Knausz Imre: A tanítás mestersége Orientációs képességek fejlesztésének módszertana Az időészlelés fejlődését három aspektusból elemezhetjük. A fejlődés azzal folytatódik, hogy kialakul a szimbolikus kód, amely a külvilág belső leképezésének minden korábbinál gazdagabb és rugalmasabb lehetőségeit nyitja meg.

Alighanem helytelen volna Bruner egyes szintjeit életkori szakaszokhoz kötni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tudás különböző területein különböző időkben járjuk végig ezt az utat, és abból, hogy valaki tud beszélni, még nem következik, hogy minden területen a megismerés szimbolikus formái működnek nála a leghatékonyabban. Az iskolai oktatás alapvetően a szimbolikus kód használatán alapul. Sokszor azonban ez azért nem sikeres, mert a tanulók fogalmi fejlődése az adott tudásterületen még nem járta végig a Bruner által felvázolt utat a cselekvéstől a vizualitáson át az elvont fogalmakig.

Sémák A kutatók általában egyetértenek abban, hogy az elménkben lévő reprezentációk egymáshoz kapcsolódnak, rendszert alkotnak. Ezeket a rendszereket szokták kognitív sémáknak nevezni.

A sémák lehetnek nagyon komplexek: fogalmak, képzetek, procedurális és automatikus elemek egyaránt részüket képezhetik. De lézeres látáskorrekció előnyei és hátrányai szolgálnak a sémák? Az új információ befogadását megértését és feldolgozását segítik. A sokféle információ azáltal kap értelmet, hogy beilleszkedik a memóriánkban tárolt és aktuálisan aktivált sémába.

Másfelől: azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk sémákkal, nagyon nehezen fogjuk megérteni, sőt valószínűleg félreértjük rossz sémába az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása be őket.

Az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása hiányzó információt a sémák segítségével pótoljuk. Ha egy történetet hallunk arról, hogy valaki megebédelt egy étteremben, feltételezzük alapértelmezés szerinthogy az ott megrendelt ételeket fogyasztotta el, nem a táskájából vette elő az otthon becsomagolt szendvicset.

Továbbá feltételezzük, hogy nem a szomszéd asztalról vette el a levest stb.

Digitális Iskolai Egészségfejlesztési Eszköztár

Az alapértelmezést amelyet a fejünkben raktározott séma tartalmaz egészen addig hallgatólagosan igaznak gondoljuk, amíg az ellenkezőjéről nem kapunk információt. A séma segít a megfelelő információ megtalálásában. Az érzékszerveinkhez eljutó információk közül csak azt vesszük fel, amire az éppen aktivált séma szempontjából szükségünk van.

Hasonlíthatjuk a sémákat kampók hogyan lehet javítani a látást 4, amelyekre az új ismeret felakasztható. Tekinthetjük őket biztos pontoknak, amelyekhez új ismereteinket lehorgonyozzuk.

Trombózishajlam és érelmeszesedés szűrése

Hasonlatosak egy elektronikus űrlaphoz, amely bekér bizonyos információkat, de bizonyos rovatokat automatikusan ki is tölt az alapértelmezés szerinti értékekkel, megengedve természetesen, hogy ezeket az értékeket újakkal írjuk felül. Sémának tekinthetők az ún.

A lóról alkotott vizuális reprezentációnk pl. A mentális modellek sajátos típusa a környezetben való eligazodást lehetővé tevő kognitív térkép, vagyis a helyek térbeli elrendezésének mentális reprezentációja. A sémák nemcsak az információfelvételben, hanem a cselekvésekben is fontos szerepet játszanak. Egy-egy problémahelyzetet úgy tudunk megoldani, hogy kiválasztjuk a megfelelő az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása sémát, és végrehajtjuk a megfelelő cselekvéseket.

Itt is fontos megállapítani, hogy a séma komplex rendszer, amely nyitott elemeket is tartalmaz: ezek teszik lehetővé az egyedi helyzetekhez való alkalmazkodást. Komplex cselekvéssorok sémáit forgatókönyveknek is szokták nevezni. Elmondhatjuk, hogy a tudás gyarapodása voltaképpen a sémák számának a gyarapodásában áll.

Minél több sémával rendelkezik valaki egy adott tudásterületen, annál inkább szakértője annak. Mérő László - egyebek mellett Herbert Simon kutatásaira hivatkozó - könyve szerint a "nagymesterek" néhány tízezer sémát ismerhetnek szakterületükön. A séma kialakítása ily módon a tanítás egyik fő értelme. Elszigetelt tudáselemeket is rögzíthetünk a memóriánkban, de kérdés, hogy mi értelme van ennek, ha a tudáselemek nem szerveződnek sémákká, nem alkotnak rendszert.

A sémákba nem illeszkedő tudás nem megértett, és ily módon nem használható, nem alkalmazható tudás. Képességek A tanításról szóló közbeszédben az egyik leggyakrabban használt fogalompár az ismeret és a képesség.

• Legyen ismeretük az egészségét befolyásoló tényezők és a különböző szakmák kapcsolatáról.
• Egészséges jövőkép
• Rövidlátás látás rövidlátás
• Az időészlelés fejlődése Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás Testkultúra és sport Magyarországon Ha érdemben kívánunk foglalkozni a testkultúra és a sport új összefüggéseivel, akkor a köztudatban új szemlélet meghonosodása jelenthetné a társadalmilag hatékony és egészséges, gondolkodni vágyó, aktív, kreatív, tudatos társadalom kialakulását.

E két kategóriát szokás a tudás két típusaként emlegetni. Kézenfekvő lenne az ismeretet a deklaratív explicit tudással, a képességet a procedurális implicit tudással azonosítani. Ami az ismeretet illeti, ez logikus is. A képesség azonban csak bizonyos elemi mozgások és automatizmusok esetében tekinthető tisztán az implicit memória használatának.

Legtöbbször tudáselemek komplex rendszeréről van szó, amelyek lehetővé teszik bizonyos - mentális vagy külső - cselekvések elvégzését. A könyvtárhasználat képessége pl. De feltételezi az olvasás képességét, valamiféle rendszer explicit ismeretét a lehetséges témakörökről stb. A képességek ily módon értelmezhetők olyan sémákként, illetve sémák olyan komplex rendszereként, amelyek valamiféle cselekvést lehetővé tesznek.

A képességfejlesztő tanítás pedig nem más, mint törekvés arra, hogy a különböző tudáselemek értelmezési és cselekvési sémákká álljanak össze. Felhasznált és ajánlott irodalom Michael W. Eysenck - Mark T. Keane: Kognitív pszichológia. Budapest,Typotex, Bruner: Új utak az oktatás elméletéhez. Carver - Michael F. Scheier: Személyiség-lélektan. Budapest,Osiris, miért csökken a látás este Néhány konkrét példát innen vettem át. Mérő László: Észjárások. Budapest,Tericum, különösen A sémákról szóló klasszikus írások: F.

Bartlett: Az emlékezés.

Az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása

Ulric Neisser: Megismerés és valóság. A képességproblémáról: Nahalka István: Ki vagy mi az ördög, és hol van? A tanulás mint konstrukció, a tanítás mint alkalmazkodás A konstruktivizmus Mint az előző fejezetben láttuk, a sémák egyfelől az új információ kiválasztását, befogadását és feldolgozását irányítják, másfelől viszont az új információ mintegy beépül a sémába: gazdagítja, árnyalja azt, vagy éppen felbomlasztja, és új sémát hoz létre.

Az újkori filozófia klasszikus kérdése merül fel újra: a tapasztalat hozza létre a sémát vagy a séma a tapasztalatot? Az utóbbi évtizedek egyre meghatározóbb pszichológiai és pedagógiai paradigmája - a racionalista ismeretelmélet nyomvonalát követve - az utóbbi összefüggést hangsúlyozza. A konstruktivizmus szerint a tanulás során nem az történik, hogy elménket mint üres papírlapot teleírja a tapasztalat, sokkal inkább meglévő sémáink határozzák meg, hogy egyáltalán milyen információkat veszünk fel, és azokból milyen belső modelleket építünk fel.

Ezek a belső modellek tehát nem passzív lenyomatai a külvilágnak, hanem személyes konstrukciók. Ha segítik a környezethez való alkalmazkodást, tehát adaptívak, akkor megerősödnek, ellenkező esetben új konstrukcióknak kell átadni a helyüket.

Pedagógiai szemszögből - egyszerűen fogalmazva - ez a következőt jelenti. Ha a tanulóknak elmagyarázom Mátyás király külpolitikáját, nagyon valószínű, hogy a különböző tanulók különböző módokon fogják személyes tudásként újrakonstruálni a hallottakat. Eleve különbözni fognak abban, hogy mely információkra fognak odafigyelni, és melyeket eresztik el a fülük mellett.

Lesz, aki semmit nem képes felfogni a hallottakból, mert nem tudja hová lehorgonyozni az új az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása. És különbözni fognak abban is, hogy a felvett információt az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása módon építik be meglévő sémáik rendszerébe.

Az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása fontosságúvá válik tehát a megelőző tudás, az, hogy milyen sémákkal rendelkeznek a tanulók az adott tananyaggal kapcsolatban. Ebből azután az is következik, hogy a tananyag megértése nem valamiféle általános értelmi képességeken múlik - a konstruktivisták általában tagadják az ilyen általános képességek létét - hanem az adott területhez kapcsolódó konkrét tudás mennyiségén és szervezettségén.

Értelmi képességeink tehát jórészt tudásterület-specifikusak. A konstruktivizmus további tanítása a tudás szociális jellegéről szól. Minden tudásunkhoz társas környezetben, a társak közvetítésével jutunk, az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása a tudás alkalmazása is társas környezetben, együttműködés során történik.

Soha nem az az érdekes, hogy egy feladatot egyedül, elszigetelve meg tudok-e oldani, hanem hogy hasznosítani tudom-e a társas környezet segítő hatását. Nem konstrukcióim aktuális szintje az igazán érdekes, hanem a bennük rejlő lehetőségek, a legközelebbi fejlődési zóna angol rövidítéssel ZPD - ahogy a fiatalon elhunyt szovjet pszichológus, L.

Vigotszkij fogalmazott - amelyet egy kis segítséggel elérhetünk.