Nők és férfiak: miért is vagyunk mások?

A nők és férfiak különbségei, A plaszticitás a kulcskérdés

A férfiak és nők arányát alapjában három tényező szokta befolyásolni: az emberi népességekben rendszeresen megfigyelhető fiúszületési többlet, a nemek korszakonként és korcsoportonként eltérő halálozási aránya, továbbá a vándormozgalmak, melyek tudvalevőleg nem egyenletesen szokták érinteni az egyes nemeket és korcsoportokat.

Nők és férfiak: miért is vagyunk mások? Mióta a patriarchális rendszer omlani kezdett, a két nem kénytelen megoldani évezredeken át hanyagolt problémáit. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ismerjük a múltunk.

Ami a férfiak és nők arányának konkrét alakulását illeti, Magyarországon az utolsó kétszáz évben a helyzet a következőképpen néz ki. Olyan földcsuszamlásszerű folyamatok indultak meg, amelyek alapjában megváltoztatták a nemek egymás közötti régi arányát. A meginduló, elsősorban a tengerentúlra irányuló kivándorlás az eltávozó nagy tömegű fiatal férfi miatt először a fiatalabb korosztályokban eredményezett nőtöbbletet, majd a századfordulón a nők halandóságának javulása az idős korosztályokban is a nők javára billentette a népesség összetételét.

A folyamatot megerősítette a két világháború férfiakat tovább ritkító hatása. Bár a kivándorlási hullám az első világháború után kényszerűségből, a tengerentúli célországok elzárkózó politikája miatt elsimult, a férfiak hátrányára kialakuló és egyre erősödő halandósági különbségek a huszadik században tartós és fokozatosan növekvő nőtöbbletet eredményeztek a magyar népességben.

Regionálisan azt tapasztaljuk, hogy a E vonaltól nyugatra kisebb-nagyobb mértékben mindenütt nőtöbblet, míg ettől keletre férfitöbblet található. Vagyis a nők száma és aránya a Ezzel szemben a nők túlsúlyban voltak azokban az északnyugati megyékben, amelyek a külföldről származók mellett a telepesek másik nagy csoportját, a belső áttelepülőket szolgáltatták az ismét benépesülő déli országrészekben Thirring G.

Az A 19— Vagyis a nemek arányát most már sokkal inkább a gyenge látás orrszarvú maradásra hajlamosabb nők arányát növelő elvándorlás, mint az új lakosok érkezése befolyásolta.

Nézzük meg azt, hogy melyek voltak a nők szerepei a hagyományos magyar társadalomban. A társadalomtörténeti irodalomban példát mutatóan világosan elemzi ezt a kérdést Peter Laslett.

Nem fáj a kipufogó hiánya: Peugeot e-208

Célszerű ezért megállapításaiból kiindulni, noha azok elsősorban angliai tapasztalatokra épülnek. Ha a fenti megállapításokat a magyar tapasztalatokkal vetjük össze, akkor az első benyomás az, hogy meghökkentően sok a hasonlóság. Mindazonáltal különbségek is jócskán vannak, ezért elengedhetetlen, hogy néhány dolgot hozzáfűzzünk Peter Laslett megállapításaihoz.

a legveszélyesebb látásbetegségek látás jelenik meg fehér foltok

Nézzük ezeket sorjában. Az első ponthoz: bár a magyar szakirodalom e téren inkább szemérmesnek, mint bőségesnek nevezhető, nem tartjuk kizártnak, hogy a nők szexuális szerepe a hagyományos társadalomban sem volt teljesen passzív.

ha a látása rosszabb lesz hogyan lehet javítani a látást 40 éves

Sőt nem kizárt az sem, hogy a nő időközönként bizonyos fokú szexuális kontrollt gyakorolt férje fölött Vajda M. A második ponthoz: csak aláhúznánk szerzőnk megállapításait, hangsúlyozva azt, hogy a nemek közötti viszony korábban, a hagyományos társadalomban némileg más volt, mint ahogyan később, a Bár a jogrendszer általában a középkortól a A nőnek fontos feladatai voltak a család, a vállalkozás fenntartásához szükséges források, alapok előteremtése terén.

Mely dologválogatás számtalan esetben csekély dologmulasztással és hátramaradással szokott járni… megvallom, valami barbariest látok abban, midőn a német hölgyével és leányával csépeltet, kaszáltat, szántat stb. A harmadik és negyedik ponttal maradéktalanul egyetérthetünk.

Ezek végül is arra utalnak, hogy a hagyományos magyar társadalomban viszonylag pontosan elkülönített kor és a nők és férfiak különbségei szerinti munkamegosztási rendszer alakult ki, melyet csak rendkívüli körülmények között és akkor is csak átmenetileg hagytak figyelmen kívül. A jószágtartásban ugyanígy: a nők feladata voltaképp csupán az aprójószág, a nők és férfiak különbségei, disznó gondozása, ellátása; a nagy jószággal, a lóval-ökörrel, de még a birkával is a a látás fontosságáról bánik, a tehenet a férfi gondozza, legfeljebb a fejést bízza az asszonyra.

Nem lehetne elképzelni, hogy a legelőn járó nyájakat nők őrizzék… A munkára való képességnek ezt a a nők és férfiak különbségei az átányi emberek szemében a természet, Isten akarata rendezte el. Az asszonyok »más munkára vannak teremtve«, alkatuknál fogva gyengébbek. Gyengébbek fizikailag, de viselkedésükben se olyan »kemények«, bátrak, mint a férfiak. Ezért nem való, hogy a nagy jószág rájuk legyen bízva, mert úgy kell, hogy »a jószág féljen az embertől, ne az a nők és férfiak különbségei a jószágtól«… A nők testalkata viszont hajlékonyabb, s ez előny azoknál a munkáknál, ahol meg kell hajolni.

Így főként női munkának számít a kapálás…, sőt félig-meddig az ásás is és a marokszedés… A női munka hagyományos kereteit csak ritkán, rendkívüli körülmények között lépték át az asszonyok. Tudunk özvegyekről, akik mintegy férjük szerepköreit vállalták magukra a gazdálkodásban.

Az ötödik ponthoz: Magyarországon és Kelet-Európában Sziléziát és Csehországot kivéve, ahol kiterjedt manufaktúra-rendszer épült ki a környező falvak mindkét nemet magában foglaló bedolgozó fonóira támaszkodva ennek a feladatkörnek nem volt akkora jelentősége a parasztasszonyok életében a 18— A fonás mint feladat csak a házi textilneműek előállításához szükséges tevékenységként jelent meg, így viszont a magyarországi falusi nők életét lényegében halálukig végigkísérte.

A hatodik ponthoz: a gyermekszülés a nő számára életének beteljesülését jelentette, ami éppoly jól lemérhető a férfiak anyaság iránti csodálatán, mint a meddőségre kárhoztatott nők szégyenén és bűntudatán. A hagyományos társadalom, ahogy másutt, úgy Magyarországon is egészen a Sem nálunk, sem általában Európa keresztény társadalmaiban ezalól hivatalosan semmiféle kibúvó nem lehetett: az egyházi és a világi törvények, valamint a szokásjog szerint egyaránt tilos volt a fogamzásgátlás, az abortusz és a nem kívánt gyermek kitevése.

A termékeny nők épp ezért tehát fel lehettek arra készülve, a nők és férfiak különbségei életükből legalább két évtizedet a szaporodás jegyében fognak eltölteni; házasságuk első felében húszegynéhány évig szinte el kellett felejteniük, hogy valaha is menstruáltak. A hetedik ponthoz: bár Peter Laslett elsősorban női feladatnak tartja a gyermeknevelést, a magyar néprajzkutatás megállapításai szerint azonban egyértelmű az, hogy egyrészt a nevelés mindkét nem feladata volt Fügedi M.

A szülőkön kívül részt vettek benne az esetlegesen ott élő nagyszülők, rokonok és szolgák is, akik mind-mind akarva-akaratlan közreműködtek a gyermek szocializálásában, a munkafogások, a környezetről és a helyi társadalomról szerezhető ismeretek, valamint a közösség normáinak és viselkedési mintáinak elsajátításában. A nyolcadik ponthoz: angol kutatónk az állapítja meg, hogy az özvegyen maradt asszonyok mérhetetlenül nehéz terheket viseltek. Saját női tevékenységeik mellett férjük halála után az ő feladatait is nekik kellett ellátniuk.

Téves tehát az az elképzelés, hogy a férfit mindig fia követte a vállalkozás vagy a birtok élén. A fiatal és vagyonos özvegyasszonyok könnyen férjhez tudtak menni.

Az idősebbek pedig, különösen, ha fiúgyermekük volt, inkább egyedül maradtak, és megtartották a vállalkozást, hogy az majd a fiúra szálljon Laslett, P.

Mindez tapasztalataink szerint általában a 18— De erről bővebben majd a házasodás kapcsán szólunk. A fenti szerepek ellátásának természetesen alapfeltétele, hogy a nőnek férjhez kellett mennie. Magyarországon — mint erre még a továbbiakban visszatérünk — a helyi társadalom minden tagja igyekezett házasságot kötni.

gallérzónás masszázs rossz látással átmeneti látászavar okai

A fentiekből következően a szokásos női életút családra orientált volt, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lettek volna ennek különböző változatai: a gyermekes asszony mellett némileg eltérő pályaívet futhatott be a gyermekkel nem rendelkező, továbbá a megözvegyült és új házasságot nem kötő asszony.

Az újraházasodó nő lényegében ugyanabba az asszonyszerepbe lépett vissza, melyet a házastárs halála megszakított, mindössze a leszármazottak családi-örökösödési viszonyai váltak ettől némileg bonyolultabbá. A nemek közötti munkamegosztásra már korábban utaltunk. Ez azonban csak egy része azoknak a tevékenységmegosztásoknak és szerepköri különbségeknek, amelyek egy hagyományos falusi család, illetve háztartás mindennapi életében megfigyelhetők.

A férfi elsősorban a gazdasági alapok megteremtésénél játszott döntő szerepet, a fogyasztás szabályozását a férfiak és nők már közösen végezték, míg a családi élet harmóniáját, erkölcseit, légkörét, ideológiáját elsősorban az asszonyok alapozták meg és tartották fenn. A nők fő tartózkodási- és munkahelye ugyanis a ház és az udvar volt, társadalmi-közösségi életüket pedig elsősorban a szomszédolás, a templomba járás, a fonók és a lakodalmak jelentették, míg a férfiak nemcsak a házból, hanem a község határából is sokkal inkább és sokkal gyakrabban kimozdultak.

Nők és férfiak: miért is vagyunk mások?

Amennyiben a női életutat modellszerűen kívánjuk felrajzolni, akkor az a hagyományos világban az alábbi fordulópontok segítségével szakaszolható. Tátrai Zs.

Nagyjából 55 éves és rendszerint már nagyszülő akkor, amikor utolsó gyermeke is a pubertáskorba lép. Élete várhatóan 60 éves kor körül fejeződik be. A meginduló és fokozatosan terjedő születéskorlátozás következtében egyes területeken már a A század utolsó harmadában kibontakozó gazdasági-társadalmi átalakulás — az ipari forradalom magyarországi megindulása — további változásokat hozott.

Egyrészt először közvetlenül a városok környékén, majd az infrastruktúra, a közlekedés fejlődésével egyre szélesebb körben lehetőséget nyújtott a nők és a fiatalok a nők és férfiak különbségei közösségből való átmeneti vagy végleges kilépésére azzal, hogy új munkalehetőségeket és megélhetési esélyeket kínált.

Másrészt a mezőgazdasági technika fejlődése megkezdte, az első világháború keltette szükséghelyzet pedig felerősítette a hagyományosan szigorú kor és nem szerinti munkamegosztási rend felbomlását.

Nők és férfiak – avagy miben különbözünk és mire vagyunk kódolva?

Hozzájárult mindehhez az a demográfiai változássorozat, mely — mint korábban említettük — részben átalakította a nemek és korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát és társadalmi helyzetét, részben megváltoztatta a női életút hosszát és szakaszait. A munkamegosztás átalakulása két szakaszban ment végbe.

A férfiak és nők közötti egyenlőség A férfiak és nők közötti egyenlőség PDF verzió A nők és a férfiak közötti egyenlőség megvalósítása az Európai Unió célkitűzéseinek egyike. Az idők folyamán a jogalkotás, az ítélkezési gyakorlat és a szerződések módosításai hozzájárultak ezen elv és annak végrehajtása megerősítéséhez az EU-ban.

Első fázisában a férfiak jelentős része részben vagy egészben kivált a mezőgazdaságból. Ennek során a korábbi férfimunkák egy része — főleg az állatok ellátása — is a nők feladatává vált Kós K. A második, ma is zajló szakasz az urbánus ipari-szolgáltató foglalkozások falun való nagyobb méretű megjelenésével következett be, ami a két nem közötti munkamegosztási elkülönülést fokozatosan tovább csökkenti és egyre inkább individualizálja — családilag, egyénileg döntik el, illetve alakítják résztvevői —, miután a mindenkire kötelező normák lassan elhalványultak.

Ennek kapcsán azonban érdemes megjegyezni, hogy a falusi népesség hagyományos normarendszere-sztereotípiái a nemek szerepéről és a munkamegosztásról a tényleges, érdemi változások ellenére még hosszú ideig, akár generációkig is tovább éltek, tovább élnek Őrszigethy E. Sas J. Fentiekkel szoros összefüggésben megállapítható, hogy a nők életútja a Ami a nők családi-háztartási körből való kiválását illeti, az fokozatosan ment végbe.

Kivételt ezalól csak a lányok képeztek, akik már a két világháború közötti időszakban is egyre inkább részt vettek a családjukon kívüli kenyérkereső tevékenységekben mint summások, házi cselédek, gyári munkásnők.

Célkitűzések

Ez a folyamat, szétrombolva a hagyományos gazdasági-társadalmi kereteket, lavinaszerű változásokat eredményezett a családok életében, munka- és tevékenységszervezetében, értékrendjében, ami hamarosan megmutatkozott a nők foglalkozási szerkezetének gyors átalakulásában is. A termelőszövetkezetek nyugdíjasaival együtt is amit a látomás ad csak kb. Ha a nők társadalomban elfoglalt helyzetét röviden kívánjuk jellemezni, azt mondhatjuk, hogy a hagyományos magyar társadalom patriarchális volt.

Bár a tételes jog általában nem tartalmazott erőteljesen hátrányos megkülönböztetéseket a nőkkel szemben, mégis az élet számos területén bizonyos mértékig kedvezőtlen helyzetbe szorultak.

A mindennapok során többnyire a férfiak által betöltött szerepek voltak a fontosabbak, s a nők igen gyakran kényszerültek arra, hogy a férfiak döntéseihez alkalmazkodjanak. A férfi családjába az új asszonyt azonban rendszerint ténylegesen csak az első gyermek megszületése után fogadták be.

NŐK ÉS FÉRFIAK

A mindennapi élet során számtalan hátrányos megkülönböztetés érte a nőket a megszólítás, a névviselés-névhasználat, az étkezési rend, a nyilvánosság előtti megjelenés tekintetében, a közéletben, az özvegyeket kivéve, gyakorlatilag közvetlenül részt sem vehettek. Természetesen mint szinte mindenben, ebben is helyi-társadalmi rétegenkénti változatokat találunk. A birtokos nemesség asszonyainak helyzete például nemcsak anyagi, hanem társadalmi-családi vonatkozásokban is nyilvánvalóan előnyösebb volt.

Bizonyos mértékű vagyoni joga és cselekvőképessége volt, megözvegyülése esetén pedig mint kiskorú gyermekeinek gyámja, szavazati joghoz és megyei tisztségviselési lehetőséghez is juthatott.

Egy szempontból pedig a nők helyzete a férfiakénál lényegesen előnyösebb volt: a házasságkötéssel akár 16 éves korban is nagykorúvá válhattak és kisebb-nagyobb anyagi juttatásokra-jogokra hitbér, özvegy jog, tartás joga tettek szert, míg a férfiakat ilyen jogok és lehetőségek nem illették meg, sőt nagykorúságuk eléréséhez is szükség volt az előírt életkor — általában a A fentebb leírt folyamatok azonban a