Vak szem

A magyar kutató vezette csoport mesterséges retinát alkotott A retina belsejében kis elem van, amelyek a számításokat végzik. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hamburgert.

A szem és a látóideg sérülése esetén az információ nem juthat el a magasabb agyi központokig, amelyek ennek ellenére működőképesek maradnak.

Az elsődleges vizuális kéreg kiterjedt sérülésekor a szem és a látóidegpályák épek maradnak, és az agyban is megtörténik a bejövő információ feldolgozása, azonban ez az információ nem tudatosul. A vaklátás háttere[ szerkesztés ] Ez történik a vaklátás esetében is. A primer látókéreg V1 sérülése esetén a betegnek megmaradnak bizonyos látási képességei, mint például a mozgásészlelés, egyesek pedig tudatos szinten elvesznek, mint a formaészlelés.

A vakság leggyakoribb okai

A bejövő látási információ feldolgozása tehát különválik annak tudatosulásától. A vaklátással rendelkező személyeknél legtöbb esetben az elsődleges látókéreg egyik oldala sérül, ennek következtében a látásvesztés a másik oldali szemben következik be, tehát a látómező bizonyos szintjét tekintve vakok.

A látótér kiesése vonatkozhat az egész szemre, vagy annak bizonyos részére. Hogyan látnak mégis?

Larry Weiskranz olyan embereket vizsgált, akik valaha láttak, de vak szem esemény következtében baleset, agyvérzésagydaganat agytumor elveszették elsődleges látókérgüket, aminek következtében funkcionális vakokká váltak, és nem tudatosul bennük a látási információ.

Ennek a neve a látókérgi vakság. Larry Weiskranz kísérleti körülmények közé helyezte a látókérgi vaksággal rendelkező személyeket.

A kísérleti alanyoknak látási teszteket kellett megoldaniuk. A teszt során a kísérletvezető a vak látókérgi területet különböző vizuális ingerekkel stimulálta, például függőleges vagy oldalirányba mozgó fényjelekkel.

A kísérletvezető kérdésére, hogy az alanyok láttak-e valamit, határozott nem volt a válasz. Arra a kérdésre azonban, hogy merre láttak egy jelet mozogni, meglehetősen nagy pontossággal válaszoltak. Arra a műtéti szemészeti horgok jutottak, hogy a fény erősségének növelésével a kísérleti személyek a vak vak szem is látni kezdtek.

• Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig Hogyan kompenzálja agyunk az emberi szem kellemetlen hiányosságait Az elmúlt millió év alatt az evolúció a szimpla fényérzékeny pont óta hihetetlen mennyiségű különböző szemet produkált.
• Javítani akarom a látásomat
• Látomás 7 i 17

A kísérletből azt a következtetés vonták le, hogy agyunkban elválik a tudatos érzékelési folyamat és az érzékelt inger részletes feldolgozása, illetve az ezzel kapcsolatos cselekvés, válaszadás. PET kísérletekkel kimutatták, hogy az elsődleges látókéreg működésének hiányában egyéb látásért felelős kérgi területek aktiválódnak, amelyek részben át tudják venni az inger feldolgozásával kapcsolatos feladatokat.

Huxlin és munkatársai 7 olyan személyt vizsgáltak, akik stroke következtében részleges látókéreg-sérülést szenvedtek. A kutatásukban a kísérleti személyek képesek voltak felismerni a bemutatott mozgások irányát, illetve érzékenyek maradtak a kontrasztra és a fényerősségre.

Hasonló betegségek[ szerkesztés ] Nem csupán a látás esetében fordul elő az érzet vak szem és tudatosulásának szétválása. Leírták a sükethallás és az érzéketlen tapintás jelenségét is.

A vaklátással éppen ellentétes betegség az Anton—Babiński-szindrómamelynek során szintén a beteg agyának látókérgi része sérül.

Az agysérülés után közvetlenül azonban a betegek nem ismerik fel, hogy nem látnak, tagadják azt, hogy vakok. Források[ szerkesztés ] Sekuler, R. Roland: Functional organisation of the human visual cortex, Oxford, Pergamon, ISBN

• Ezzel a szürke hályog a világon a leggyakoribb vaksági ok.
• Diéta azoknak, akiknek rövidlátása van
• A látás helyreáll vagy sem