Látomás 1 5 amit látnak. Javaslatok a tanításhoz

Az első rész a Jelenések könyve egészének névleges bevezetője A második, az első szakasznak: a hét egyháznak írt levelek bevezetője A "kijelentés" szó itt sajátos értelemmel bír, ugyanúgy, mint az Újszövetség minden könyvében. Nem isteni ihletésre céloz, hanem a világnak Isten ítélete alatti helyzetének a megismerését jelenti, a történelmi idők végén. Az ilyen megismerésnél nincsen szükség részletes jóslatokra a világvégi eseményekről vagy azok idejéről. Ez a Jelenések könyvének oly gyakori félreértelmezése; amire szükségünk van, az a megváltás feltételeinek a megértése, attól függetlenül, hogy a végső ítélet mikor következik be.

A bevezetésben már látomás 1 5 amit látnak azt, hogy a Jelenések könyvének szándéka: útbaigazítani azokat a keresztényeket, akik nem tudják pontosan, mi kell a megváltáshoz. Az első mondat kínos, mert mindenki beletartozik, aki ezért a jelenésért felelős.

A Jelenések könyvének mondanivalója egyrészt Jézusnak egyházaihoz szóló üzenete, másrészt Istené, a közelgő ítéletet illetően. A hét levelet Jézusnak, a mennyei Emberfiának a látomásához kötötte.

A jelenések könyve

A levelek után következő látomások angyali közvetítőket mutatnak be, akik mindazt interpretálják, amit János lát. Ezek az angyalok a zsidó apokalipszisek ismert alakjai. Amint már láttuk, ez a kinyilatkoztatás szokatlan, mivel élő prófétának tulajdonítják, nem pedig valamelyik múltbeli hírességnek.

Sok olyan kifejezést is használnak itt, amelyet a látás 2 0 mit jelent rossz befejezésében is alkalmaznak. A 22,6-ban újra elhangzik az ígéret, hogy megmutatják, aminek "hamarosan meg kell történnie" 1. A 22,ban Jézus az, aki elküldi az angyalt.

Látás, látomás

Ehhez hasonló ígéretek "aminek meg kell történnie" a Dániel 2,28f, ben találhatók. Ott "aminek meg kell történnie", az emberi birodalmak megsemmisítésére és Isten örök uralmának megalapítására vonatkozik.

Ugyanaz a szerkezet tájékoztat a látomásokról, amely a Jelenések könyvében is visszatér. Néhány tudós azt állítja, hogy a második versben megjelenő "szolgák" kifejezés egy olyan keresztény próféta-iskolára vonatkozik, amelyik ilyen látomásokat keresett. Mi azonban azokkal értünk egyet, akik szerint ez minden keresztényre vonatkozik.

A következő vers áldást mond azokra, akik olvassák, hallják és megtartják az üzenetet. Ez azt jelenti, hogy a Jelenéseket hangosan kell olvasni a liturgikus összejövetelek alkalmával, mert mindenkihez szól.

Jelenések Könyve kommentár

Ehhez hasonló boldogság jelenik meg a befejezésben 22,7. A boldogság ünnepélyes kihirdetése a liturgikus összejöveteleken bizonyos figyelmeztetést hordoz magában. Azok, akik nem hallgatják meg a kinyilatkoztatást, nem kerülnek a megváltottak közé. Ezek a boldogságok Lukács evangéliuma 11,at tükrözik: "Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét".

Az evangéliumokon kívül egyedül a Jelenések tartalmaz még boldogság-kijelentést. Mivel a könyv ragaszkodik a szám-szimbolikához, hét boldogság-kijelentéssel találkozunk 1,3; 14,13; 16,15; 19,9; 20,6; 22,7.

A többiek a megváltás áldásaira vonatkoznak. Ugyanaz a görög szó felel meg mindkét kifejezésnek. Az "Isten Igéje" és a "Jézus Krisztus bizonyságtétele" kifejezések adják tudtunkra, hogy a Jelenések a "tanú" szót szélesebb értelemben használja a hitéért mártírhalált halónál.

Az UAB ezt a mondatot olyan szavakkal toldotta meg, amelyek nem szerepelnek a görög eredetiben. Itt a második versben János az egész kinyilatkoztatást "Isten Igéjének és Jézus Krisztus tanúságának" kategóriájába helyezi. Mivel mindkét összefüggésben ugyanazt a kifejezést használja, feltételezhetjük, hogy e kinyilatkoztatás tartalma nem teljes meglepetés.

Ő már azokhoz az elvekhez tartja magát, amelyeket ezekben a látomásokban kifejezett. Ő már valamilyen módon ellenállt a "vadállatnak". Lehet, hogy nyugtalanította a keresztények között egyre növekvő hanyagság. A kinyilatkoztatás majd összesíti és tisztázza mindezeket a gondokat és tapasztalatokat.

• Az egyház kezdőknek: GYIK
• Látás ködben

A próféta biztosra mondhatja, hogy a keresztények nem hagyhatják magukat hamis tanítók által félrevezettetni, vagy azt sem engedhetik meg maguknak, hogy a kellemetlenségektől és nehézségektől elmeneküljenek. Ehelyett úgy kell ezt az Isten-látomást felfogniuk, mint a világ szuverén irányítójának az ábrázolását. Ez a rész szabványos levélbevezetővel kezdődik.

A következő levelek üzenete mögött újból többszörös tanúság áll. János Istennek és Jézusnak a szószólója. A "kegyelem és béke" a korai kereszténység szokásos levélkezdő üdvözlése volt. Az utolsó vers visszatér ehhez a záró áldással: "Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen minden szenttel! A köszöntés az 5a verssel fejeződik be, amelyet egy doxológia 5b-6 és két profetikus jóslat követ.

A levél küldőinek, Istennek és Jézusnak nevét felváltva alkalmazza, hogy megtartsa az egyensúlyt. Az isteni szabványos kifejezése - a "volt, van és mindig lesz" - helyett így írja le Istent: "aki van, aki volt és aki eljő".

A szabványformula félreérthető. Azt sugallhatja, hogy Isten nem fog semmit sem tenni a gonosz fölötti korlátlan hatalmának kinyilvánításáért. A trónus előtt álló hét lélek a zsidó liturgia képeiben használatos. Értelmezhető számuk is lehet: hét arkangyal; Isten hét szeme Zak 4,ben ; hét gyertya mint a 2Hénok 6,11 zsidó apokalipszisben.

Jézus nevének három része párhuzamban van Isten nevével. A "Hű tanúbizonyság" Jézus teljes bizonyságtételére vonatkozhat, nem csupán a halálára; mert a Jelenések gyakran használja a "tanú" szót általánosabb értelemben.

Keresd hát naponta Isten közelségét. Jézus erre mondja: "tudjátok az utat Én vagyok az út".

Az "elsőszülött a halottak közül" Jézus feltámadására vonatkozik. Ez egy dicsőítő részben jelenik meg, amely Jézusnak a kozmosz fölötti uralmát ünnepli a Kol 1,ban. Végül a "földi királyok fejedelme" bevezeti az üzenet politikai vonatkozásait. Jézus már uralkodik azokon, akik hatalmukat az ő követőinek üldözésére használják fel.

Az 5a versben következő doxológia felkéri a keresztényeket Jézus üdvözítésének dicsőítésére, amelyet már megkaptak. A doxológiák és a dicsőítő látomás 1 5 amit látnak a Jelenések profetikus megértésének fontos részei.

Arra tanítják a keresztényeket, hogy ők már most hálával tartoznak Istennek a megváltásért és a győzelemért. Nem kell addig várniuk, amíg a gonosz végső legyőzése eljő. Két profetikus kijelentés zárja le ezt a szakaszt. Az első Dán 7,13 és Zak 12,10 összekapcsolásából ered.

A korai keresztények ezt a mondást elítélő jóslatként használták azok ellen, akik Jézust visszautasítják Mt 24,30; Jn 19, Az ilyen ítéletjóslatoknak kettős perspektívájuk van, mivel az igazaknak megígért megváltásra is vonatkozik.

A Jelenéseket ebből a perspektívából kell olvasni. A gonosznak és hatalmának elítélése az igazak megváltását jelképezi.

• Szent István Társulati Biblia - Ezekiel könyve - Ez 12
• Mit vegyünk, ha a látás romlik

Az utolsó kijelentés arra emlékezteti az olvasót, hogy ez a kinyilatkoztatás látomás 1 5 amit látnak igaz Istentől származik. A Jelenések az alfát és az omegát, a görög ábécé első és utolsó betűjét használja Istenre és Jézusra egyaránt 1,17; 2,8; 21,6; 22, A "Mindenható" pantokrátor isteni cím 4,8; 11,17; 15,3; 16,7.

Istent királyként mutatja be, aki a későbbi látomásokban szembeszáll a birodalom hatalmával. E liturgiai ábrázolás már az elején leszögezi, hogy ez a kinyilatkoztatás Isten teljes hatalmával történik. A Jelenésekben az első Jézus-látomás azzal bízza meg a prófétát, hogy írjon Kis-Ázsia egyházainak. Habár ezeket az üzeneteket bizonyos közösségekhez címezték, a kinyilatkoztatások mégis az egész kereszténységnek szólnak.

J. Krishnamurti - Felhívás változásra - A életrajzi film J. Krishnamurti 1984

Ezeknek az egyházaknak a problémái valószínűleg tipikusan olyanok voltak, amelyekkel minden keresztény egyház szembesült. János profetikus elhivatottsága némiképp különbözik az Ószövetség elhivatottság-történeteitől.

A keresztény próféta elsősorban a feltámadt Jézus üzenetének a tanúja. Nem a prófétát, hanem Jézust ábrázolja úgy, mint aki azzal fenyegeti a csökönyös embereket, hogy szavaival elítéli vagy az igazakat megvigasztalja az ígéret szavaival. A próféta tisztázza, hogy annak a közösségnek a tagja, amelyhez a Jelenések szól. A "nyomorúság", a "királyi uralom" és az "állhatatosság" a keresztény megváltás feltételei. Az "állhatatosság" különleges fogalom az Újszövetségben. Többet jelent a nehézségekbe való puszta belenyugvásnál.

Ez az az erény, amely képessé teszi az embert, hogy végig kitartson, egészen az utolsókig, még akkor is, ha a világ utolsó napjai szörnyű szenvedést és kínt jelentenek majd az igazak számára.

Teljes szövegű keresés Hyperopia kor-torna a szem számára, látomás A h. Józs 8,20; Bír 13,20; 16,24; 1Sám 16,7k; Mt 28,7; Jn 16,16k.

Az emberek rendszerint úgy gondolnak a királyi uralomra, mint amelyben csak haláluk után osztoznak Jézussal. János azonban ennél többre utal. Ő már megmutatta, hogy Jézus a világ királyainak a fejedelme.

Az egyház kezdőknek: GYIK

Ezért tehát olyan keresztényekről beszélhet, akik az utolsó napok szenvedéseit eltűrik, s mint akik már az uralomban is osztoznak. Patmosz kicsiny, szegényes sziget volt, amelynek városai sem voltak.

1. Látásélesség 0 9
2. A látás javításához meg kell ennie

János kijelenti, hogy tanúságtétele miatt került oda száműzetésbe. További magyarázattal nem szolgál, hiszen a kis-ázsiai keresztények nyilván tisztában voltak a körülményekkel. A korai keresztények az "Úr napjának" ünnepét a zsidó szombattal helyettesítették, mert ezen a napon ment Jézus a mennybe lásd Barnabás 15,9; Ignatius, Magnesians 9.

Ezen a napon ünnepelték az eukarisztiát Didakhé Így a szerző a keresztény hét legszentebb liturgiai idejére helyezi látomásait. Isten hangja harsonaszóként jelenik meg az Ószövetségben Ez 3,12; Kiv 19, A világ végét is harsonaszónak kell hírül adni 1Tessz 4, A hetes számnak, a Jelenések elsődleges numerológiai jelképének, sok különböző asszociációja van. Az ókori írók a hetet a hét bolygóra értették.