Navigációs menü

Emberi vizuális funkció

karitatív alapítványi jövőkép

Visio, visus - a látószerv és a látóelemző funkciója, amely a különféle tárgyak által kibocsátott vagy visszavert fény energiájának felismerésével és átalakításával, valamint a világgal kapcsolatos információk megszerzéséből áll. Az evolúció során speciális fényérzékeny sejtek alakultak ki, amelyek szelektíven emberi vizuális funkció egy fény stimulusra.

Ilyen sejtek találhatók néhány alacsonyabb állat, például férgek, szöveti szöveteiben.

Emberi vizuális funkció

A szem, mint a fény észlelésének szerve, az ízeltlábúakban jelenik emberi vizuális funkció. Ezt a folyamatot fotorecepciónak nevezzük. A fényreceptor rétegen belüli fény térbeli és időbeli egyenetlenségei lásd végső soron emberi vizuális funkció az agy teljes reprodukcióját és a világ változó képet. Magában foglalja a szem optikai berendezését, amely képezi a tárgy képét, a retina lásdkivágással vált izgatott és gátolt részek mozaikjává, a látóideg lásd és az optikai traktus, amely továbbítja a vizuális jelet az agyba, subkortikális és kortikális látóközpontok, amelyekben ezt a jelet képpé dolgozzák fel lásd: Látási központok, útvonalak.

Tartalom Fiziológia A modern fogalmak szerint - komplex funkcionális rendszer. Szokásos különféle funkciók megkülönböztetése 3: fényérzékelés lásdszínérzékelés lásd Színlátástárgyak alakjának észlelése, amelynek kvantitatív mértéke a látásélesség lásda képesség egy nagy teret rögzített pillantással látni - a látómezőt lásd. Az összes látási funkció kisebb mértékben függ az egyén korábbi tapasztalataitól és edzésétől, mint például a fény- és színérzékelés, nagyobb mértékben - a látásélesség és a binokuláris látás.

A vizuális nevelés tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban Mozgásvakság Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus.

A személy 3. A fény kvantumingadozásainak megfigyelését vizsgálva S. Vavilov megállapította, hogy bizonyos körülmények között több foton fénykvantum behatolása a szembe a fényérzékelést okozhatja.

Ugyanakkor a 3. Ebben az esetben a szem spektrális érzékenysége egybeesik a napenergia-eloszlási görbe maximális értékével. A szem fényérzékenysége nagyban változik, és elsősorban a környező fénytől függ: ha egy személy sötétben tartózkodik, a fény érzékelési küszöbje csökken, a fényben való tartózkodás pedig növekszik.

Ezt a 3. Szokásos különbséget tenni az éjszakai vagy a skótikus, a 3. A fényérzékenységi küszöbök mellett, amikor a háttérvilágítás megváltozik, megváltozik annak spektrumjellemzője is: a szem maximális érzékenysége a fényben hosszabb hullámhosszon, mint sötétben 1. Ezek a jellemzők 3. Az első hl. A fotorecepció fő folyamata - a fénymennyiség abszorpciója és a gerjesztés előfordulása - a rudak és kúpok külső szegmenseiben zajlik.

A vizuális analizátor felépítése és funkciói

Mindkét típusú fotoreceptor külső szegmense egy vékony 20—25 nm vastag lemezek halmaza, amely vizuális pigmentet tartalmaz [F. Sjostrand, ]. A botok vizuális pigmentei között lásd. Látható pigmentek a legjobban vizsgálták a rodopszint lásd.

Amikor egy fénymennyiség elnyelődik, a ciszrodopszin egy másik izomerré - transz-rodopszinké alakul - ez viszont számos vegyületet eredményez. Hasonló eljárás zajlik a kúpokban is, amelyeknek a vizuális pigmentei a jodopszin vagy a cianopszin különböző színű összetételű fényre reagálnak. A rodopszin funkcionális hiánya a betegség kifejlődéséhez vezet, amely a látásélesség hirtelen csökkenésekor gyenge fényviszonyok között nyilvánvalóvá válik, és hemeralopia lásd.

A vizuális tudat

Az adaptációs mechanizmus, amelyet P. Lazarev és Hecht S. Hecht, fogalmazott meg, a szem fényérzékenysége és a vizuális pigment koncentrációja közötti összefüggésen alapul. Ezen mennyiségek közvetlen mérése [Dowling, ] tisztázta ezeket az ötleteket: a fotoreceptor fényérzékenységét nem a pillanatban jelenlévő pigmentmennyiség határozza meg, hanem a fény hatására elbomlott molekulák száma, azaz valamilyen közbenső vagy végtermék határozza meg.

A fotokémia mellett.

látáskárosodás kimutatására szolgáló tesztek

A színérzékelés a kúpok funkciójával jár. A színes látás számos elméletéből a legismertebb a háromkomponensû elmélet, amelyet elsõként M.

Lomonosov fogalmazott meg, majd Jung H. Joung, és G. Helmholtz munkáiban fejlesztették tovább. Ennek lényege abból a tényből adódik, hogy a szemben három detektor található, amelyek mindegyike maximális érzékenységgel rendelkezik a spektrum egy bizonyos területén: az egyik piros, ha látás 10 másik zöld, a harmadik kék.

Bármely spektrális összetétel fény lebontható e három alkotórészre, és ezért három fényérzékeny szemdetektor válaszát okozza. A gerjesztés aránya alapján felismerjük a szembe jutó sugárzás színét.

  • Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
  • A vizuális tudat If our brains were simple, we would be too simple to understand them.
  • A hold befolyásolja a látást
  • Torokfájás látása romlott
  • A látás vizuális funkciói, A látás élettani funkciói
  • Когда я в первый раз ушел из Диаспара, я и понятия не имел -- а что же я надеюсь найти.
  • Толпа собралась еще до посадки корабля, и Элвин призадумался над тем, как встретят его сограждане.
  • Látás köd a szemekben

A színkompozíció háromkomponensű elmélete egyre növekvő morfofiziolt kap. A gerincesek retinajában három kúptípust különböztettek meg, amelyek vizuális pigmenteinek jellegzetes spektruma van a maximális értékkel az elsődleges színek körzetében. Nem tisztázott, hogy az egyes kúp típusok tartalmaz-e sajátos fényérzékeny pigmentet, vagy ugyanazon pigmentek keveréke különböző arányban. A fény- és színérzékelés képezik az alapját, amelyen más funkciók épülnek. Ezek közül a legfontosabb a tárgyak megkülönböztetése és felismerése.

Végrehajtása szempontjából nem a szem abszolút fény- és színérzékenysége, hanem a térben és időben bekövetkező változásokra való érzékenység - az úgynevezett. Tulajdonságai számos mennyiségi összefüggésben vannak kifejezve, kísérletileg - pszichofizikai törvényekkel3.

Ez a kapcsolat, amelyet Ricco-törvénynek hívnak, érvényes a fény stimulációjának kis területein.

A látás vizuális funkciói

Ez azt jelenti, hogy az irritáció teljes összegzése történik. Az a zónát, amelyen belül ez a törvény alkalmazandó 'a retina közepén és legfeljebb 1' perifériájána szemészeti rövidlátás születési ideje összegzés zónájának nevezzük.

Az inger területének növekedésével a teljes összegzés már nem fordul elő. Ahol az n kitevő 0-tól 1-ig változik, a retina összegzési képességét tükrözi ezekben a körülmények között. Nem kevésbé fontos a fény stimulus időbeli jellemzői szempontjából.

A fénystimuláció térbeli és időbeli összegzésén kívül számos pszichofizikát is leírtak. Tehát, amikor egy szem két vagy több fényerősségű felületet észlel, a kontraszt növekedése figyelhető meg az interfészen: a világosabb mező széle, a határ mellett, világosabbá válik, és egy sötétebb mező széle még sötétebbé válik.

Emberi szem

A különböző színek mezői szubjektíven megváltoztatják színüket attól függően, hogy melyik háttér található színkontraszt jelenség. A vizuális rendszerben alkalmazott interakciók bármilyen formája világosabb képet nyújthat a tárgyakról különösen a szegélyekről, a kontúrokrólviszont hibákat vezethetnek be a tárgyak méretének és relatív helyzetének becsléséhez lásd: Vizuális illúziók.

A vizuális észlelés átmeneti jelenségei közül a legfontosabb a szekvenciális kép vagy utókép, amely a vizuális benyomás, amely egy ideig fennmarad az inger befejezése után.

A szekvenciális képet először ugyanolyan színűnek tekintik, mint az azt okozó ingert pozitív szekvenciális képmajd a komplementer színes ingerrel vagy ellentétes akromatikus ingerrel szín negatív szekvenciális kép lesz a színe.

szemüveg károsodása látás közben

A szekvenciális képek a tehetetlenséget tükrözik. Ez a tulajdonság egy bizonyos frekvencia feletti fényvisszaverődések folyamatos ragyogás-összekapcsolódásának alapját képezi, ezenkívül lehetővé teszi a film és a televíziós kép egyes képkockáinak egyetlen mozgóképké történő egyesítését. A látásérzések kölcsönhatásának valamennyi tulajdonságát korábban a pszichofizikai jelenségek alapján vizsgálták.

Az információfeldolgozás elméletének fejlesztésével a vizuális rendszerben ezeknek a törvényeknek az anyagi alapjai jelennek meg. A vizuális rendszer egy többszintű struktúra, a jelek átvitelének komplex mintázatával az alsóbb szintektől a felsőig.

Az alsóbb szintű elemek halmazát, amelyek funkcionálisan társulnak a következő legmagasabb szint egyik eleméhez, ezen elem recepciós mezőjének hívjuk. A retina recepciós mezeje alatt a fotoreceptorok összességét értjük, amelyek bipoláris sejteken keresztül kapcsolódnak a retina egyetlen ganglionsejtjéhez.

Hartline kimutatta, hogy a retina háromféle recepciós mezeje létezik: olyanok, amelyek reagálnak a fény bekapcsolására on - válasza fény kikapcsolására off - válaszés a a temperamentum látásromlásának típusai be- és kikapcsolására on - off - válasz.

A teljes vizuális analizátor munkája attól függ, hogy képesek-e összehúzódni és kikapcsolódni.

További vizsgálatok azt mutatták, hogy ugyanazon ganglionsejt recepciós területén a különféle típusú válaszok zónái koncentrikusan váltakoznak. Elektrofiziol, Barlow N. Barlow,V. Glezer tanulmányai különféle állatok retináján lehetővé tették annak megállapítását, hogy a recepciós mező nem szigorúan korlátozott szerkezet: mérete és néha alakja a megvilágítástól függően változik emberi vizuális funkció mezők és az egész retina. Amint azt a sok éves kutatás mutatja, A.

Byzova et al. Úgy gondolják, hogy az elektromos potenciál terjedése az interneuronális emberi vizuális funkció jelentős szerepet játszik ezen interakciók mechanizmusában.

A recepciós mezők változásai biztosítják a retina helyi alkalmazkodását, azaz a jel eltűnését az állandó megvilágítású területektől. A jelet csak azokon a területeken küldik, ahol a megvilágítás különbsége megjelenik - az élük vagy a emberi vizuális funkció. Innentől kezdve, annak érdekében, hogy folyamatosan láthassuk a daw vonalra irányított tárgyat lásda szemnek folyamatosan kis mozgásokat kell végrehajtania. Az ilyen mozgásoknak három típusa létezik: 1 remegés - nagyfrekvenciás Hz rezgések egy rögzítési pont körül nagyon kis amplitúdóval akár 17 ív másodpercig ; 2 sodródás - lassú legfeljebb 6 szög perc 1 másodperc alatt.

nikotin látás

A tekintet elcsúszása egy adott irányból 3—30 szög perc ; 3 mikrokábelek mikrougrások - a tekintet gyors mozgatása emberi vizuális funkció - 50 ív perc között.

Úgy gondolják, hogy a sodródás elsősorban a kép láthatóságának helyreállítását segíti a retinnal, a mikroszkópok pedig a megadott pillantási irány visszaállítását. A retina ganglionsejtjeiből a látóideg rostokon keresztül a emberi vizuális funkció bejut az oldalsó hajlított testbe, amely a szubkortikális központ 3.

Itt koncentrálódnak a sejtek, amelyeknek kétféle recepciós mezeje van: egyesek felelnek az információ továbbításáért a fényerőért, mások a kép kontúrjaira alakjára vonatkoznak. Az optikai út utolsó idegsejtje az oldalsó forgatott testben kezdődik és a látókéregben végződik. A kérgi neuronok recepciós területei különféle komplex hosszú távú ingerekre reagálnak. A kéreg látómezőinek három típusát írják le: 1 egyszerűek, hosszúkás alakúak, és a képen a mezőn áthaladó vonalra, csíkra vagy kontrasztos szélre reagálnak; 2 komplex, érzékeny a különböző tájolások mozgó élére; 3 szuperkomplex, reagálva olyan számokra, mint egy szög, konvexitás, egyenes szakasz, egy meghatározott vastagságú szalag.

emberi vizuális funkció

Shevelev I. Így a vizuális rendszert egy többszintes hierarchikus elemekből álló hálózat formájában reprezentálják, amelyek kiválasztják észlelik az egyes egyre összetettebb képi elemeket.

Ennek a rendszernek a végső szakasza a vizuális kép szintézise és felismerése a memóriában tárolt képek készletével összehasonlítva.

Glezer V. Az első típus szerint veleszületett mechanizmusok standard detektorok segítségével felismerik a kép egyszerű térbeli jeleit: a vonalak és az ábrák tájolása, elhelyezkedése a látómezőben, méret. A második típus szerint a jelek többlépcsős elemzésével és azok kombinációjával az élet során megszerzett vizuális képek jeleinek halmazával összehasonlítva tárgyi rajzok és geometriai ábrák kerülnek felismerésre.

A harmadik típus ugyanazokat a bonyolult képeket ismeri fel ismételt ismétlésük után: a vizuális rendszerben ezeknek a képeknek a szabványai alakulnak ki, mint az egyszerű alakok veleszületett szabványai; így betűket, számokat és egyéb grafikus szimbólumokat ismerünk fel.

A látásélesség vizsgálata - a kép legkisebb részleteinek megkülönböztetésének képessége - szorosan kapcsolódik a látásfelismeréshez.

A jelek megkülönböztetése szokás, Krím szerint elismerik: 1 a legkevésbé látható minimális láthatóság ; 2 a legkevésbé megkülönböztethető minimálisan elválasztható ; 3 a legkevésbé felismerhető minimális kognoszcibilis. Az első esetben egy objektum egységes háttér felismeréséről szól, a másodikban egy egyszerű jel felismeréséről az első azonosítási típusharmadikban - egy összetett ábra felismeréséről a második, megfelelő képzettséggel - a emberi vizuális funkció azonosítási típus.

A detektorok specializációja azonban nem lehet korlátlan.

a látás élessége esett

Ez arra késztett minket, hogy keressünk univerzális képi elemeket, amelyek alkalmasak bármilyen vizuális kép elemzésére. A képátvitel általános elmélete lehetővé tette annak megállapítását, hogy egy ilyen elem emberi vizuális funkció fekete-fehér csíkok rácsa.

Campbell F.